Főszereplőnk, egy magányosan élő középkorú férfi. Számára a magány és az egyedüllét természetes, látszólag így boldog, ám ez az állapot a legrosszabbat váltja ki belőle. Életét a közöny, rosszindulat, ellenségeskedés jellemzi környezetével szemben. Minden szomszédjával összetűzésbe keveredik. Édesapjával is megszakította a kapcsolatot egy vita folytán.
Főszereplőnk a karácsony közeledtével megbetegszik. A teszt pozitív corona vírusra.
Innentől kezdve hatósági házi karanténba kerül, ami rávilágítja arra, hogy mennyire egyedül van. A betegség és a felismert magány megviseli. Ebből az állapotból a szomszédok összefogása és empátiája mozdítja őt ki. Tudják, hogy egyedül van betegen. Apró kedves ajándékokat, meglepetéseket hagynak az ajtaja előtt. Főhősünk mindezek hatására meglágyul, elérzékenyül, végül belátja, hogy az emberi kapcsolatok azok, amik igazán boldoggá tehetik az embert. Az édesapja és a környezetében élő emberek, akikkel eddig rossz volt a kapcsolata, a nehéz helyzetben, az ellenségeskedést félretéve közeledtek felé és elhozták életébe az igazi, szeretetteljes karácsonyt, megváltoztatva ezzel egész hátralévő életét.